+3630-9916431kapcsolat.enterkep@gmail.com1133 Budapest, Kárpát u. 60.
Az életközépi válság, mint fogalom 1957-ben, a 40 éves Elliott Jaques kanadai pszichológus vezette be a köztudatba Saját kutatásaira alapozva jutott arra a megállapításra, hogy a 30 év körüli emberek jellemzően több évig tartó depressziós időszakot élnek meg. Erre a jelenségre a történelmünk híres művészeinek életének tanulmányozása alkalmával figyelt fel. A hétköznapi emberek életére lefordítva ez a jelenség, mint a vallási szokások megváltozása, az élet élvezetének csökkenése, fokozott aggódás a betegségek miatt és a fiatalon maradás kényszereként jelenik meg.
Legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a szüleink milyen nagy hatással vannak az életünkre. Mégis amikor például párkapcsolati gondjaik vannak nem mindig jut eszünkbe, hogy megvizsgáljuk, hogy esetleg nem-e a gyerekkorban szerzett sérüléseink okoznak-e gondot ismét. Sok mindent viszünk magunkkal a gyerekkorunkból a felnőtt életbe, ilyen a önbecsülés is, melynek alapjait a korai gyerekkorban fektetik le a szüleink, és ritkán adódik, hogy úgy lépjünk be a felnőttkorba, hogy van egy reális énképünk és pozitív önbecsülésünk. A reális énkép és pozitív önbecsülés hiányában az élet legtöbb területén nehézségekbe ütközünk, beleértve a párkapcsolatunkat is. Ezért fontos szembe nézni az elakadásainkkal. Olyan személynek akinek alacsony az önbecsülése, nehéz harmonikus párkapcsolatot kialakítania, mert neki az a fontos, hogy a saját értékességét bizonygassa, énem fogadja el a legkisebb kritikát sem, mert azt a személye elleni támadásnak tartja.
Napjainkban egyre növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akikkel kapcsolatosan valamilyen viselkedési, beilleszkedési vagy teljesítményprobléma merül fel. A probléma felismerése a szülők feladat lenne, de a tapasztalatok szerint ritkán fordulnak szakemberhez. Mivel iskoláskorban súlyosak már a problémák, rögzültek a tünetek, fontos lenne ezeket megelőzni.
Kiút a társfüggőségből? Igen, bár az út, amin végig kell menni nem könnyű és nem is feltétlenül gyors.
A társfüggőséget azokra a személyekre szoktuk használni, akik a párjukhoz függő módon kötődnek, mondhatjuk összeolvadnak a másik személlyel, így saját énképe, személyisége és a problémái is háttérbe szorulnak.