Az identitás problematikája nem csupán a társadalomszociológia egy fontos aspektusa, hanem a pszichológia kutatási területe is. A fejlődéslélektan és a személyiségpszichológia olyan területek, amelyek konkrétan foglalkoznak az identitás kialakulásával. Az identitásról számos szempontból beszélhetünk. Például az énkép és a nemi identitás formálódása már kisgyermekkorban elkezdődik, ám a fejlődéslélektan szerint az egyéni azonosságtudat kibontakozása serdülőkorban történik. Serdülőkorban keressük a választ arra a két fontos kérdésre, hogy "Ki vagyok én?" és "Merre tartok?" A mostam, gyorsan változó társadalomban, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy hogyan viselkedjünk és hogyan alakítsuk az életünket.

A folytatásban olyan gondolatokkal foglakozunk mint "elfogadás és stresszkezelés", "tudatosság és elfogadás", "elfogadás a mindfulness gyakorlatokban", valamint ránézünk néhány mindfulness technikákára az  elfogadás támogatására.

Az életünk kihívásokkal teli utazás, mely során számos külső és belső tényezővel találkozunk. Ahhoz, hogy teljes mértékben ki tudjuk élvezni és értékelni tudjuk ezt az utazást, elengedhetetlenül fontos az elfogadás és az önelfogadás művészetének elsajátítása. A következőkben nézzünk rá azokra az alapelvekre és gyakorlatokra, melyek segíthetnek nekünk abban, hogy szembenézzünk önmagunkkal és a világgal elfogadó szemmel.

A modern pszichológiai kutatások eredményeként egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szülői figyelem, érzelmi támogatás és közös idő eltöltése elengedhetetlen a gyermeki fejlődés és jóllét szempontjából. Azonban vannak olyan szülők, akik a gyermeki szükségletek kielégítésének eszközét tekintenek az ajándékozásra, gyakran elsődleges megoldásként ezt részesítik előnyben.

Az érzelmek bonyolult és gyakran megmagyarázhatatlan szövedéke az emberi létezésnek. Gyakran találjuk magunkat olyan helyzetekben, ahol az érzelmeink zavarba ejtőek vagy éppenséggel ellentmondásosak. De vajon lehetséges-e, hogy vannak olyan érzéseink, melyek valójában nem a helyükön vannak?

Ma szeretném veletek megosztani gondolataimat a veszteségekkel való megbirkózásról, arról, hogy miképp emelkedhetünk felül veszteségeinken. Mindannyiunknak van tapasztalata olyan időszakokról, amikor a veszteség mélysége szinte elviselhetetlennek tűnik. Legyen az egy kapcsolat befejezése, egy szeretett személy elvesztése vagy váratlan élethelyzet, a felépülés útja gyakran hosszú és kacskaringós. Engedjétek meg, hogy megosszak veletek néhány gondolatot és tapasztalatot arról, hogyan növelhetjük a belső erőnket ezen a nehéz úton.