Más vagyok? Igen. Egypár gondolat az identitásról, első sorban a nemi identitásról, szexuális irányultságról.

Az identitás problematikája nem csupán a társadalomszociológia egy fontos aspektusa, hanem a pszichológia kutatási területe is. A fejlődéslélektan és a személyiségpszichológia olyan területek, amelyek konkrétan foglalkoznak az identitás kialakulásával. Az identitásról számos szempontból beszélhetünk. Például az énkép és a nemi identitás formálódása már kisgyermekkorban elkezdődik, ám a fejlődéslélektan szerint az egyéni azonosságtudat kibontakozása serdülőkorban történik. Serdülőkorban keressük a választ arra a két fontos kérdésre, hogy "Ki vagyok én?" és "Merre tartok?" A mostam, gyorsan változó társadalomban, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy hogyan viselkedjünk és hogyan alakítsuk az életünket.

A serdülőkor tehát a szerepkísérletek időszaka, amelynek során a fiatalok különféle viselkedésformákat, érdeklődési irányokat és ideológiákat fedezhetnek fel. Az "identitás elérése" azt jelenti, hogy az egyén elkötelezte magát egy nemi identitás, egy foglalkozás és egy ideológia mellett. Amíg az identitáskrízis nem oldódik meg, az egyén nem rendelkezik stabil énképpel, és nem alakultak ki a belső normái, amelyek segítségével önmagát tudná értékelhetné, az önmaga helyét beazonosítani az élet területein. Az identitás tehát szerves része a személyiségünknek.

Mit jelent az identitás?

Az identitás én-azonosságot jelent, olyan magatartásformákat, amelyek értékrendszerünkön keresztül a “teljes én” érzéséhez társulnak. Ez a személyiségfejlődésünk eredménye, amely emberi kölcsönhatások során jön létre.^[i]

Jól összefoglalja a pszihoszociális fejlődésünk folyamatát az alábbi táblázat, amelyik az Erikson személyes identitás elméletén alapszik.^[ii]

Stádium	Pszichoszociális krízis	Kedvező kimenet
1. Első életév	Bizalom vagy bizalmatlanság	Bizalom és optimizmus
2. életév	Autonómia vagy kétely	Önkontroll és megfelelésérzés
3. 3-4. életév	Kezdeményezés vagy bűntudat	Tervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének képessége
4. a 6. évtől a pubertásig	Teljesítmény vagy kisebbrendűség	Kompetencia intellektuális, szociális és fizikai képességekben
5. Serdülőkor	Identitás vagy szerepkonfúzió	Saját magamról. mint egyedi személyről alkotott egységes kép
6. Fiatal felnőttkor	Intimitás vagy izoláció	Szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség
7. Felnőttkor	Alkotóképesség vagy stagnálás	Törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval
8. Időskor	Integritás, avagy kétségbeesés	A beteljesülés és az élettel való megelégedettség érzése, hajlandóság a halállal való szembenézésre

Milyen típusai vannak az identitásnak?

Nemi identitás
Nemzeti identitás
Vallási identitás
Szakmai identitás

Nemi identitás, szexuális irányultság

A nemi identitás, vagy más néven nemi önazonosság, minden egyes ember egyedi módon megélt és megtapasztalt társadalmi nemét jelenti. Ez lehet férfi, nő, vagy más, azaz nembináris nemi identitás, amely nem illeszkedik a hagyományos férfi-női kettős kategóriába, alaki gondolhat magára például agender, bigender vagy intergender személyként is. A nemi identitás független attól, hogy az egyént milyen neműnek érzékelik a társadalomban, és attól is, hogy a születéskor milyen neműnek nyilvánítottak. A nemi identitás olyan fogalom, amelyet biológiai tényezőktől függetlenül kell értelmeznünk, azaz bármilyen testalkatú egyénnek lehet bármilyen nemi identitása. Minden embernek van nemi identitása, függetlenül attól, hogy ez illeszkedik-e a születéskor meghatározott biológiai neméhez. Fontos megjegyezni, hogy a nemi identitás fogalmát nem összekeverendő a szexuális irányultság fogalmával, amely a vonzódás és szexuális preferenciák kérdéseivel kapcsolatos.

A szexuális irányultság kifejezi azt, hogy szexuálisan és érzelmileg kik iránt érzünk vonzalmat és ki tetszik nekünk. Például egy heteroszexuális nő a férfiak iránt érez vonzalmat, testi vágyat és szerelmet, míg egy férfi a nők iránt érezhet hasonló érzéseket. A homoszexualitás az azonos neműek iránti vonzódást foglalja magában, míg a biszexuális emberek mindkét nemmel kapcsolatban átélhetnek vonzalmat és érdeklődést.

A szexuális identitás definíciója szerint: egy személy identitásának azon eleme, amely bemutatja önazonosságukat. Ezen alkotóelemek (például morális, etnikai és vallási) együtt összeállnak egy nagyobb identitásba, ami kulcsfontosságú a többdimenziós identitás kialakulásának folyamatához.^[iii]

Identitások

A heteroszexualitás egy személy ellenkező nemű emberekhez való vonzódását írja le, az a legnagyobb identitáscsoport.
A biszexualitás egy személy mind férfiak és nők felé - pontosabban több mint egy nem felé - való vonzódását írja le, ez mindenképp nem jelenti azt, hogy egy ember ugyanannyira vonzódik minden nemhez.
A homoszexualitás egy személy azonos neműekhez való vonzódását jelenti.
Az aszexualitás a szexuális vonzódás vagy szexuális aktivitás iránt való vágyódás nemlétét vagy nagyon alacsony jelenlétét jelenti.
A pánszexualitás egy személy mások iránti vonzódását írja le, azoknak nemi identitására való figyelem nélkül.
A poliszexualitást definíciója szerint több, különböződ, de nem az összes nemhez való vonzódást jelent. A poiszexualitás meghatározása átfedésben van az omniszexualitással, a biszexualitással és a pánszexualitással.
A szapioszexualitás egy olyan identitás, ami a másik fél intelligenciájához való vonzódást jelenti.

^[i] https://farkasdezso.hu/identitason-alapulo-befolyasolas/ - 2024.01.12.

^[ii] https://www.communicatio.hu/doktoriprogramok/kommunikacio/belso/projektek/200607/identitas/ilgb.htm - 2024.01.12.

^[iii] Luyckx, K., Schwartz, S. J., Goossens, L., Beyers, W., és Missotten, L. (2011). „Processes of personal identity formation and evaluation”. Handbook of identity theory and research, New York (1. és 2. kiadás), Kiadó: Springer Science + Business Media.