A modell eredetileg öt szintre osztotta a szükségleteket, azonban a szintek további kibontásával ma már több szintről beszélhetünk. Az alsóbb szinteken az úgynevezett hiány alapú szükségletek vannak, majd a piramis teteje felé haladva találjuk a növekedés alapú szükségleteket.

A hiány alapú szükségletek:

• A piramis alján találjuk az alapszükségleteket, más néven a fiziológiai szükségletek, amik a létfenntartáshoz és fajfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek – az éhség, a szomjúság, az élethez elengedhetetlen anyagi javak. Egy másik ide tartozó szükséglet a fajfenntartás alapszükséglete ideértve a szexuális késztetés is.
• A következő szinten a biztonsági szükségletek vannak – a megszerzett javak megóvása, a biztonságos lakhatás, a megélhetés. Ide tartoznak még a családi kapcsolatok, a munkahelyünk biztonsága, és a jövőképünk is. A mostani pandémia helyzet ezt a biztonsági szükségletünket "rángatta" meg leginkább.
• A szeretet-szükséglet a következő, ez nem más, mint a szociális szükségleteik. Ezen szükségletünk abból ered, hogy az ember társas lény, ezért szüksége van a szüleik, társuk, gyermekeik szeretetére, és a csoporthoz tartozás fontossága sem elhanyagolandó. A "tartozni szeretnénk valahová" érzés miatt törekszünk a jó családi- és jó munkahelyi kapcsolatokra, a barátságra, bizalomra, elfogadásra. A járvány miatti korlátozások, a bezártság, az izoláció sokat elvett, elvesz szeretet-szükségletünk teljesüléséből.
• A hierarchia negyedik szintje már az elismerés szükségessége is megjelenik, igyekszünk elfogadtatni magunkat, keressük mások figyelmét, elismerését. Maslow két kategória szerint különbözteti meg az elismerés iránti vágyat:
  • Saját magunk megbecsülése: önértékelés, önbecsülés, méltóság, függetlenség.
  • Mások megbecsülésének kivívása: státusz, presztízs, népszerűség, elismerés.

Ez a szükségletünk teljesülése miatt már gyermekkorunkban vágyunk a dicséretre, amit szüleinktől, tanárainktól kaphatunk, hiszen ez szükséges az egyén egészséges önbecsülésének kialakulásához. Később a kortárs csoport elismerése válik fontossá, majd felnőttként pedig a barátok, munkatársak véleménye, elismerésük. Ide sorolható még a siker iránti szükségletünk is, ami lehetnek munkahelyi, társadalmi, családon belüli eredmények.

Amennyiben az alsó szintek szükségletei nem elégülnek ki, akkor elégedetlenség-, hiányérzetünk van, valahogy rosszul érezzük magunkat a bőrünkben.

A párkapcsolat, az önbecsüléssel, önbizalom a hiány alapú szükségletek között találhatóak, amik alapjaiban befolyásolják életminőségünket.

A növekedés alapú szükségletek:

Ezen a szinten már a bennünk levő lehetőségek feltárásán, hasznosításán van a hangsúly, a növekedésünkről szól. A cél az, hogy a képességeinket legjobban használjuk. A növekedés alapú szükségletek a következők:

• Kognitív szükségletek – a tudás iránti vágy, az ismeretlen felfedezése, a kíváncsiság.
• Esztétikai szükségletek – a szépség, a rend, a letisztultság iránti igény – ezért nézünk filmet, járunk színházba, látogatunk múzeumba, megcsodálunk egy hegyet, egy szép épületet.
• Önmegvalósítás – elérni a bennünk rejlő lehetőségeket, képességeinket legjobban kihasználni, ennek eredménye lesz önmagunk kiteljesedése.

Abraham Maslow eredeti 1943-as tanulmányában az önmegvalósítást volt szükséglethierarchia csúcsa. Később azonban a piramis korrekciójáról ő maga tett említést írásaiban és egy új szintről tesz említést, ez az „Önmeghaladás”, ami a az önfejlesztés iránti szükségletünket jelentené.

Igaz, hogy a hiány alapú szükségleteken belül "csak" harmadik szint része, de szerintem a legfontosabb szükségletünk a szeretetszükséglet, amihez közvetlenül kötődik a párkapcsolat, és ami tarja önbecsülést, az önbizalmat.

Életünk első percétől szeretetet kell éreznünk, ez szükséges a biztonság érzésünkhöz, a valahová tartozás örömének megéléséhez és önmagunk megvalósításához. Fontos az is, hogy ne csak kapjunk, hanem adni is tudjunk szeretetet, hisz az önzetlen szeretet adás a növekedési szükséglet. Érdemes megjegyezni, hogy megkülönböztető a hiány alapú szeretet és a növekedés alapú szeretet. A hiány alapú szeretet az, amikor fontos kívülről jövő megerősítés, hogy szerethető vagyok, ha ez nincs nem érzem magam biztonságba, ne tartozom sehová, kirekesztettség érzés jelenik meg. A növekedés alapú szeretet, az önzetlen szeretet, azaz képes vagyok úgy szeretni ahogy a másiknak van erre szüksége, nem ahogy nekem lenne jó.

A mindennapok életminőségét alapvetően befolyásolja az, hogy mire is vágyunk, és hogy ezen szükségleteink mennyire vannak kielégítve. Amennyiben ezt a párkapcsolatra vetítjük, akkor a kapcsolat sikerét nagy mértékben meghatározza – az, hogy milyen mértékben tudjuk kielégíteni egymás legfontosabb szükségleteit, azt is figyelembe véve, hogy ezek az évek során változnak.

A párkapcsolati szükségleteink:

• Biztonság – bizonyosság, állandóság, stabilitás
• Változatosság – színesség, élmények
• Fontosság – szükség van rám
• Szeretet – érezni kell, hogy szeretnek
• Növekedés, fejlődés – intellektuálisan, érzelmileg, spirituálisan
• Hozzájárulás – adás, önzetlenség

Egy fontos fogalom kimaradt a nevesítésből, ami az intimitás, de az is igaz, hogy a felsorolt hat kategória mindegyikében jelen van, jelen kell legyen, hisz az intimitás az adás és a kapás egyensúlya, így a hiányszükségletek és a növekedési szükségletek közé egyaránt tartozik.

Az ember akkor erezi jól magát, ha a számára legfontosabb szükségletek ki van elégítve, ez mindenkinél más és más. Általában két-három kiemelkedően fontos szükségletünk van, ezek, amik alapvetően határozzák meg viselkedésünket a párkapcsolatban.

Az egyik legfontosabb emberi szükségletünk a párkapcsolat, ami életünk egyik legtöbb örömöt és egyben legnagyobb fájdalmakat okozó területe. A párkapcsolatunk minősége vagy annak hiánya jelentős hatással van az életünk valamennyi területére, legyen ez testi, lelki vagy szociális. A jól működő párkapcsolatban megélhetjük a valahova tartozás és a biztonság érzését, továbbá érzelmi támogatást is ad. A párválasztás folyamatában egymásnak ellentmondó tényezők, hatások érvényesülnek, ami nem ellentmondás, hisz a hasonlóság és az egymásnak ellentmondó tulajdonságoknak, szükségleteknek szerepük van vonzalom kialakulásában. Ami nem mindegy, az, hogy a kapcsolat alakulásának egyes szakaszaiban milyen szerepe van az eltérő tulajdonságoknak. Egy kapcsolat elején a felszínes jellemzők fontosak, úgy, mint iskolázottság, származás, kinézet. Később, a kapcsolat fejlődésnek eredményeként az értékek, a nézetek hasonlósága válik fontossá. Szociológiai elméletek szerint két tényező befolyásolja a párválasztást: a preferenciák és a lehetőségek. A preferenciák írják le, hogy kit tartanak vonzónak az emberek. Két elmélet foglalkozik a preferenciák kérdésével: a csereelmélet és a vonzalomelmélet. A lehetőségek határozzák meg, hogy milyen körből választhatnak az emberek preferenciáiknak megfelelően. Az ideális, tipikus alaphelyzettől eltérőkapcsolati típusok is léteznek:

• Ilyen, amikor különböző kultúrába tartoznak a felek
• Előfordul, hogy egy társadalmon belül nagy rétegkülönbség van a két szerelmes között
• Egy másik eset, amikor az életkor nagyobb arányú különbsége jelenik meg.