A párom elhunyt. Ki vagyok én, így nélküle?
Elveszteni valakit mindig egy nehéz és fájdalmas tapasztalat az életünkben. Ez különösen igaz akkor, ha azt a személyt veszítjük el, aki a legközelebb állt hozzánk, akit legjobban szerettünk, a társunkat. Amikor elveszítjük azt a valakit, akivel szoros kapcsolatban álltunk, gyakran megfogalmazódik bennünk a kérdés, hogy "Ki vagyok én?” Egy párkapcsolat vagy házasság hosszú évekig vagy évtizedekig tartó közös életet jelent. Ebben az időszakban egymásra támaszkodunk, és együtt építjük fel az életünket. A közös tervek, álmok és mindennapi rutinok részévé válik a másik személy, és ezen keresztül saját magunk is. Amikor az élet váratlanul elragadja ezt a személyt, aki olyan mélyen be volt szőve az életünkbe, a saját identitásunk is megrendülhet.
Az első időszakban az elvesztés fájdalma elhomályosít mindent. Az érzések viharosak lehetnek, és az ember sokszor képtelen felfogni, hogy mi is történik valójában. Ez egy teljesen természetes reakció, és fontos megadnunk magunknak az időt a gyászhoz. Mindenki másképp gyászol, nincs univerzális recept arra, hogyan kell ezzel a fájdalommal megbirkózni.
Amikor az első sokk elmúlik, és a gyászfolyamat későbbi szakaszai éljük meg, akkor tudunk már kérdéseket megfogalmazni.. Az egyik legfontosabb kérdés, ami felmerülhet, az az, hogy ki is vagyunk valójában a párom elvesztése után. A válasz erre a kérdésre azonban nem mindig könnyen megtalálható.
Az önmeghatározás újrafelfedezése és az identitás újraépítése hosszú és komplex folyamat lehet. Az embernek meg kell találnia azokat az értékeket, céljokat és álmokat, amelyek korábban a párjával együtt épített, de most már egymaga kell megvalósítsa. Fontos újra kapcsolódni a saját érdeklődési körünkhöz, hobbijainkhoz visszatérni és barátainkkal feleleveníteni a kapcsolatokat, akiket esetleg háttérbe szorítottunk a kapcsolatunk idején.
Az önismeret fejlesztése és mentálhigiénés segítség kérésének lehetősége is előrevisz a válaszok megtalálásában. Gyakran a szakemberek képesek segíteni abban, hogy jobban megértsük saját érzelmeinket és gondolatainkat, valamint támogatást nyújthatnak az identitás újjáépítésében.
Az "Ki vagyok én most?" egy kérdés, amire nincs egyetlen válasz. A válasz idővel és folyamatos feldolgozással alakul ki. Az egyedüllét és a veszteség fájdalmas, de lehetőséget is kínál a személyes növekedésre. Az életünk sosem lesz ugyanaz, de talán megtaláljuk azt a mélyebb értelmet és célt, ami segít átlendülni a nehézségeken és merünk újra élni.